A meteorológiai ősz elején többnyire üti egymást a Vadrózsa és az Eger Csillaga teljesítménytúra, mint most is, az utóbbit választottam. Szombat délelőttre kb. 20%-nyi eséllyel záporokat jósoltak Felsőtárkány környékére. Nálam volt az új poncsó, amit még májusban vettem a sima esőkabát helyett, miután az MCSÉT-en is jól eláztam. Az új cucc esőt még nem látott, csak napfényt a hátim hátsó tárolójába tuszkolva.

6:30 után pár perccel indultam Tárkányból a Varróház irányába, de nem a Kihíváson és a rég nem látott Egri Bükkön megszokott rövidebb útvonalon, hanem a -ön, majd a -en kerülve, a Guba-ház irányából "visszafelé" közelítettem az első szúróbélyegzőhöz. Itt nem kell a házig (villanyoszlopig) elmenni, a jelzésre visszafordító elágazás előtt volt a pont.

~~~ Szoktam ide néha beszurkálni zenéket, most épp ez a jó kis klasszik trance szól a fülemre: https://www.youtube.com/watch?v=IyNVHmk1k0s 🎶

Szóval szúrás után irány a Pes-kő völgy, a Pes-kő házig lankásan, utána durvábban emelkedve az Őr-kő rétig. Menet közben megérkezett a záporos idő, de ekkor még csak csepegett vagy fél percig, aztán abbahagyta, hogy kicsit később újrakezdje. Következő pont a Tar-kő és ez a környék azért már jól megy fejből is, így a rétre felérve egyből kanyarodtam jobbra a kékre. Bevallom őszintén, nem mentem ki az Őr-kőre, mert ugyan a track ezt mutatta, de én mindig a kezemben tartott itiner szerint megyek, mert még manapság is sokan mennek track meg telefon meg akármi nélkül, és mivel a papír egy szóval sem említette Őr-kőt, így én is hanyagoltam, csak irányba álltam a jelzésen az Őserdő, Tar-kő felé. Na meg ugye nem ritkák a mindenféle ellentmondások a track, itiner, térképvázlat között...

A kéken a sziklás gerincen, majd "simább" utakon közeledtem az általam igen kedvelt Tar-kő felé, közben egyre hosszabb és intenzívebb záporok érkeztek, de ezek még mindig csak pár percig tartottak és a vizet is felfogták a fák, szóval inkább csak hallottam, hogy esik, de a talajszintig nem igazán ért el a víz. Tar-kőre felérve szerencsére épp nem esett, kicsit tudtam nézelődni meg harapni pár falat snack szalámit. A vizem kezdett fogyni, de legalább nem volt 40 fok, a következő vízvételi hely még odébb volt a végén. A nézelődés után igazoltam a Bükk900-as bélyegzővel az ittjártamat és továbbindultam Három-kő felé. Kicsit jobban elkezdett már szakadni az eső és voltak nyitott részek is és az erdő is ritkább volt, de nem éreztem szükségét a poncsónak, mert amúgy rohadt melegem volt, semmi kedvem nem volt belefőni a zacskóba, végülis tök mindegy, hogy mitől leszek vizes 😂.

Három-kőnél is a Bükk900-as bélyegzővel igazoltam. Megint elcsendesedett az eső, kicsit más szögből láttam a tájat a Tar-kőhöz képest. Tovább a -on az elágazás felé, ahol a frissítőpont volt. Tovább a zöldön a megyehatár felé, hol volt eső, hol nem volt... a megyehatárnál jobbra le Tamás-kút felé, ahol zsíroskenyeres frissítés várt. A kalóriapótlás után visszakapaszkodás, majd tovább a járt úton Pazsag felé. A Tamás-kút környéki bozótszakaszok most elég visszafogottak voltak, nyilván a kevés eső miatt. Pazsag felé az eső lassanként elhagyott, itt-ott már kisütött a Nap is, végülis nem kellett a poncsó. Pazsagtól a Hosszú-völgyön át le a Hór-völgybe, nem is olyan rég jártam erre, vajon mi is következhet? 🤔 Vettem most egy újfajta energialöttyöt, azt megittam még a völgyben, volt benne némi koffein 😳😁. Szóval persze, a Hór-völgyből csak egy irányba vihet ki egy teljesítménytúra... a -en fel az Ódorvárhoz.

Volt már a lábamban vagy 36-37 kilométer, így nem számítottam rekorddöntésre, de a koffeinbomba miatt tök jól mentem felfelé, 16:17 alatt tettem meg a 800 méteres meredek szakaszt, csak nyamvadt 14 másodperccel maradtam el a saját rekordomtól, na de lesz még szetemberben Less Nándi 63 😅. Ódorvárnál palacsinta, ahogy szokott, kulacstöltés után be a bozótba, a -en a Völgyfő-ház felé, hát, ez nem volt visszafogott.

A piroson Vasbánya-tető felé, majdnem itt a cél, a elágazásnál jobbra már Felsőtárkány, de előbb még balra kellett fordulni Síkfőkút felé. A faluban vízpótlás kék kútról, tónál bámészkodás, szúróbélyegzőzés és irány fel Várkút felé. Ennek is a vége nehéz, a végén el is vétettem a jelzést, a víz nélküli vízmosásban sikerült felmenni a nem is tudom milyen kulcsosház felől, ahol valamelyik túrán ellenőrzőpont van... összefolynak már ezek 😊. Szóval felértem újra a jelzésre, kicsit a Kövesdi-kilátó felé, de még előtte bal fordulóval át a gerincen, melynek túloldalán már tényleg Felsőtárkány következett. Itt-ott utálatos köves meredek lejtő és kissé megkavart új jelzéseken, de megtaláltam a célt 11:37-es idővel (4,7km/h), 40 percet javítva a tavalyi időmön 😊.