Mátrai Csillagok éjszakai teljesítménytúra

A hétvégén második alkalommal indultam a Mátrai Csillagok éjszakai teljesítménytúrán, a 40-es távon. A tavalyi emlékeim eléggé élesek erről a túráról, emlékszem, hogy a 10 órás menetidőből elég sokat töltöttem káromkodással az istenverte sár miatt, és most sem számítottam sokkal jobb terepre, mert a Mátrát is szépen megöntözték az elmúlt napokban.

Tanulva a tavalyi rajtolás körüli anomáliákból, most jóval korábban érkeztem, felvettem az itinert és ott voltam az indítóasztalnál már vagy negyed órával 19:00 előtt. Az itinerfelvétel és az indítás most is szerencsétlenül volt elhelyezve az udvaron, de legalább az első 10 rajtolóban lehettem, így nem torlódott fel a sor előttem a Sár-hegy egynyomtávos ösvényén. A dugót sikeresen elkerülve konstatáltam, hogy most még patak sem folyik az emelkedőn lefelé, így egy egész kellemes bemelegítő mászásban volt részem.

A Szent Anna kápolna után kiszélesedett az út, Mátrafüredig ezen a szakaszon volt némi sár, foltokban állt a víz az úton, de abszolút járható volt. Mátrafüred környékén kezdett sötétedni, a falut elhagyva, a Kékes mászás megkezdésekor kapcsoltam lámpát. A Kékes-menet szerencsére sármentes volt, még jó, a sziklás terepen, fél 11 körül értem fel, majd a sípályán át 30 perc múlva már lent is voltam Mátraházán. A lejtmenet közben láttam 1-2 villámot szemből, Nyugat felől, de a hangja nem ért el, jó messze lehetett.

Mátraházáról tovább ereszkedtem Mátrafüred felé, éjfél körül felkelt a Hold, nagyon szép volt ebben a pillanatban 🌔, bár a fák miatt nem lehetett túl sokat látni belőle. Mátrafüreden a Kozmáry-kilátó felé tartva nagyobb csoportokban jöttek szembe fiatalok, akikről elsőre nem tudtam eldönteni, hogy bulizók-e vagy túrázók. Közelebb érve láttam némelyiküknél túrabotot, aztán az ellenőrzőponton mondták, hogy a 15-ös táv indulói voltak. Ez kb. fél 1-kor volt, fogalmam sincs, hogy mikor rajtolhattak (21 óráig lehetett), ha még csak itt jártak 10 kilométernél. Na mindegy, végülis belefért az idejükbe, meg jó idő is volt, szóval miért ne? 

Sástó felé indultam, ahol tavaly meggyűlt a bajom a mocsaras szakaszokkal, de meglepődtem, hogy most nem volt itt dagonya, és még az ellenőrzőpontot is elsőre megtaláltam 😆. A következő bajos szakaszom a Lajosháza felé vezető S4 volt, ami nem csak bazi meredek, de tavaly végig dagonyás volt, akkor kb. fél óra kellett ahhoz a másfél kilométerhez, most ez is jóval hamarabb sikerült, csak a Lajosháza előtti pár 10 méter csúszott nagyon. Lajosháza után ezúttal jobba figyeltem arra, hogy a jelzés az Őrlőmű előtt letér balra a dózerútról, mert ezt tavaly sikerült benézni. A Hold közben folyamatosan emelkedett, de itt olyan magasak a fák és sűrű az erdő, hogy nem jutott még át a fénye.

A Cser-kő bánya után nemsokára meghallottam a Haluskás ellenőrzőponton szóló ébrentartó rádiót, gyors bélyegzés után Gyöngyössolymos felé vettem az irányt. Itt már ritkább volt az erdő, a falu előtt el is tűnt, már jobban látszódott a Hold, vékony páraráteg szűrte a fényét. Solymos előtt két fiatal a fűben fekve bámulta az eget, hát ezt is lehet a szintidő terhére 😊. Kb. 1 órával érkeztem korábban Solymosra, mint tavaly, akkor itt már bőven világosodott, most még nem érzékeltem a felkelő Nap sugarait, bár a világító Hold miatt csalóka is volt az ég. A Bába-kői (-kövi? 🤔) ellenőrzőpont után már csak 1 maradt hátra, Farkasmálynál egy hotel alatt vártak a pontőrök, fölöttük a teraszon meg jókedvű emberek beszélgettek hol gyengébb, hol erősebb intenzitással, ők sem tudtak aludni 🍻.

A célba 4:02-kor értem be, 4,5km/h-s átlaggal, 1 órával hamarabb, mint tavaly. A tavalyi túra minden kellemetlen emléke eloszlott, amikor kiderült, hogy még mindeféle szendvics, húsleves (ez utóbbit választottam) és még kávé is volt, így kell ezt! 😀.

Útvonal: - klikk ide -