Fotógaléria

A múlt hétvégén a Bükki Kilátások teljesítménytúrán jártam. Ez a túra alapvetően a futókra van kihegyezve, ők 3 távon indulhatnak, de szerencsére a szervezők a gyalogtúrázókra is gondoltak, rajzoltak egy szuper 44 kilométeres távot 1600 méter szinttel Szilvásvárad és Felsőtárkány között. Mivel nem körtúráról van szó, még a buszos szállítást is megoldották reggel a rajtba.

A buszunk 7:45-kor indult Tárkányból, miután a Hard táv futói elrajtoltak. A rajtunk a szilvásváradi vasútállomáson volt, az ellenőrzőpontokon való áthaladást egy számomra eddig ismeretlen elektronikus rendszerrel kellett igazolni. Kaptunk egy chipet tartalmazó lapkát, ezt kellett a pontokon leolvasni, majd a célban egy pillanat alatt megvolt a túra eredménye.

Az idő sajnos nem volt kegyes hozzánk, eléggé barátságtalan, csapadékos idő volt. A rajtból indulva még csak csepergő eső volt, de Őr-kő felé emelkedve egyre inkább alulról nyaldostuk, majd bele is másztunk az alacsony felhőzetbe, a hegyen végig köd volt, az Őr-kő réten kihelyezett iránymutató táblákat alig lehetett látni, de voltak ott segítők, akik irányították a túrázókat. Ezen a környéken már van helyismeretem, szóval azonnal megtaláltam a csúcsra vezető kaptatót.

Őr-kőn a meghirdetett bükki kilátás sajnos elmaradt, ezért nem is időztem itt sokat, innen tovább Tar-kő felé vezetett az utam, mondhatni a megszokott, Őserdő mellett vezető úton, annyi extrával, hogy közben fel kellett mászni a Cserepes-kő barlanghoz, ahol egy ellenőrzőpont volt, ráadásul Őr-kő után az eső is rákezdett. Tar-kőn nem volt ellenőrzőpont, cserébe kilátás sem. Egyébként ezen a túrán elég sok helyet jelöltek meg feltételes ellenőrzőpontként, így nagyon kellett figyelni, hogy van-e ott valaki vagy valami, de szerencsére mindenhol tettek ki tájfutó bójákat, azokat meg még a ködben is jól lehetett látni.

Tar-kőről lefelé végre kijutottam a felhőből, Nagymezőn a Vörös Meteor síház felé már majdnem a Nap is kisütött, ám a síházban letudott frissítés után pikk-pakk megváltoztak a dolgok, mert a köd is jött lefelé, így ismét csapadékosabbra fordult az idő. Innen még Pazsagig lefelé kellett menni, közben csak sikerült lerázni a ködfelhőt, ezután már csak simán felhős, de száraz idő volt végig. Pazsag után óvatosan újra emelkedni kezdett az út, innen pár kilométer után kezdtem azon agyalni, hogy vajon volt-e ott feltételes pont vagy sem, mert rohadtul nem emlékeztem rá, de szerencsére a célban kiderült, hogy nem hagytam ki semmit.

Nagyobb emelkedőből már csak egy Ódorvár mászás volt hátra a szokásos KL jelzésen. A szervezők könyörtelenek voltak, az ellenőrzőpont nem a parkolóban volt, ahogy a többi túrán szokott lenni, ezúttal a csúcsig kellett mászni a lapka beolvasásáért, de megérte, mert innen legalább kilátás is volt. Lefelé a most kevésbé dzsungeles PL jelzésen kellett menni a Völgyfő ház felé, majd a Hármas határtól már Felsőtárkányt céloztam meg. Elkezdett már sötétedni is, de már nagyon közel volt a cél és lusta voltam előszedni a fejlámpát, az utolsó métereket már eléggé sötétben tettem meg, végül 17:54-kor, 9:20-as idővel (4.6km/h) értem célba. Ez számomra egy nagyon jó eredmény volt, a középmezőnyben végeztem (21. a 39 indulóból), de ezzel nem szoktam foglalkozni, számomra a teljesítménytúra nem verseny, mint, ahogy azt egyes túrák hirdetik is. A célban kapott oklevél is szokatlan volt, mert az igazából egy lapozható túranaptár, a hétvégék vannak benne kiemelve és elő lehet benne jegyezni a tervezett túrákat.

Útvonal: - klikk ide -