Kovács Beáta emléktúra

Hétvégi túrámra ismét a Bükkbe, illetve főként az Ó-Bükkbe (Heves-Borsodi dombság) vitt az utam. A túra központja az Egercsehi művelődési házban volt, nem jártam még ezen a környéken, tök ismeretlen volt minden, illetve azért Szarvaskő-Bélapátfalva felé már jártam korábban. Az emléktúra az Egercsehiben született Kovács Beáta emlékére szerveződött, róla itt olvashattok bővebben.

A 45-ös távon indultam, melynek csak a középső, Bükkben vezető szakasza vitt jelzett turistautakon, az Ó-Bükki szekérutakon, ösvényeken szalagozás segített a tájékozódásban, melyek ezen a túrán jól lettek elhelyezve, az elágazások is jól követhetők voltak. A dombos vidék ismeretlen volt számomra, nincsenek magas hegyek, hosszú emelkedők, csak füves, erdős lankák. A tájat rövid, de intenzív emelkedők-lejtők jellemezték, egy méternyi sík sem volt benne, az 1375 méteres összes szintemelkedésből vagy 700 méter azért csak jutott a dombocskákra 🙂.

Kellemes túraidő volt, az erősen felhős égbolton keresztül néha ki tudott sütni a Nap, de egész nap nem esett. A pénteki esős idő viszont megtette a hatását, nem volt könnyű száraz szakaszt találni, de az Ó-Bükk füves ösvényei ennek ellenére jól járhatók voltak. Igazából egy olyan dombos emelkedőnk volt, melynek tetejéig a banakcsok kb. 1 kiló, a túrabotok meg kb. fél kiló ragadós sárral lettek gazdagabbak 😄.

A tiszta időben messzire el lehetett látni, az ősz színei a foltokban napsütötte tájon pompás látványt nyújtottak. A túra végén a naplementéhez közeledve, az utolsó ellenőrzőpontot is jelentő Magas-hegy és vidéke káprázatos panorámával (a hegyen kapott csoki és mézes dió meg bolgodsághormonnal) kényeztetett, jelezvén, hogy hamarosan itt a túra vége.

Útvonal: - klikk ide -

Tovább >>

No megállj csak! Less Nándor emléktúra

Ha ősz, akkor Less Nándor emléktúra, immár a hetedik, most ebből is a hosszú távot választottam (64km), persze, jubileumi 25. rendezés volt, így most indítottak 125km-es távot is, na, de azt azért inkább nem, nagyon jó nekem a 64 😀

Október közepe, reggel 8 fok volt, az előrejelzés szép időt mondott 25 fokkal, így pólóban indultam útnak. Reggel a völgyekben vékony kördéteg is képződött, szép látványt nyújtott, amikor a felkelő nap átvilágított rajta.

A túra első része részben ismerős szakaszokon vitt, Ódorvár is volt természetesen, ezen a távon mindjárt kettő is. Na nem az Ódor-hegyből lett kettő, hanem az útvonal elején és a végén is útba kellett ejteni más-más útvonalakon. Először a szokásos úton, a KL jelzésen az Egres felől kellett mászni, újra tudtam javítani a mászásom idején az Eger Csillagán elérthez képest is, persze itt még a túra elején voltunk és bennem is több energia volt 🙂.

A táv középső szakasza igazából a Tar-kő mászásból és ereszkedésből állt, közben kisebb-nagyobb hullámzásokkal. A Bánya-hegyi parkolónál levő ellenőrzőponttól sok turistával lehetett találkozni, akik itt hagyták a kocsit és felmentek a Három-kőre vagy a Tar-kőre. A csúcson a párás levegő miatt most másfajta látvány fogadott, a távolabbi hegyek egyre halványabbak és halványabbak voltak. Az őszi erdő nagyon szép színeket produkált, azért muszáj volt egy kicsit megállni nézelődni 😍.

A Tar-kőről lejövet az Imó-kő alatt vitt az utam, a dzsungel közepén ellenőrzőpont bukkant fel frissítővel, mint egy civilizált oázis az őserdő közepén. Dzsungelből volt még egy szakasz hátra, a második Ódor mászás a PL jelzésen vitt, ahol az Eger Csillagán lefelé jöttünk, és persze ekkor már sötét volt, jóleső érzés töltött el, amikor megláttam az Ódorvár ellenőrzőpontnál felállított fényeket. A célig innen már csak a szokásos túra végi Nyomó-hegy volt hátra. Nem volt elég, hogy ez egy rövid, de nagyon meredek emelkedő, még irtó száraz is volt a hegy oldala, úgy porzott az út az előttem haladók bakancsától (na nem a sebesség miatt 😁), hogy alig kaptam levegőt.

Nagy örömömre sikerült időn belül teljesíteni a 64-es távot, és még babgulyás is volt (tavaly valamiért nem főztek).

Útvonal: - klikk ide -

Tovább >>

Őszi Mátra teljesítménytúra

Az Őszi Mátra teljesítménytúrát 3 távon rendezték meg. Eddig nincs semmi szokatlan a dologban, hiszen jellemzően több távon indulhatnak a túrázók egy teljesítménytúrán (van persze kivétel, ahol csak 1 fix táv van, pl. Vérkör). Ám itt volt egy-két csavar a dologban, ugyanis nem csak simán a kiválasztott 1 db távon lehetett indulni, hanem a 3 távot bárhogyan variálva, még azok irányát is szabadon választva lehetett teljesíteni a kiszemelt távot. A három alapkör 10, 15 és 20 km hosszúságú volt, én ezek mindegyikét bejártam fordított sorrendben, így összesen 45 kilométert teljesítettem.

A túra bázisa a Mátraszentimrei iskolában volt, a kocsit a közeli focipályán hagytam reggel. Az iskola a Téli Mátrán is mindig ellenőrzőpontként szolgál, a focipályától az iskola felé tartó úton vezet annak útvonala (az L és XL távon legalábbis), bár ez még reggel rohadtul nem esett le, csak a 10-es táv végén, amikor a célhoz közeledtem, szokatlan volt a hely hó nélkül, azt sem tudtam, hol vagyok Mind a három távot az "A" irány szerint jártam be, a szintrajzok szerint így jellemzően az emelkedők lettek a meredekebbek, de inkább az emelkedőkön kapkodok lihegve az levegőért, mint a szar térdeimmel kínlódjak a meredeken lefelé 🤔

A túrát a 20-as körrel kezdtem, ezen 3 db ellenőrzőpont volt, amiből 1 volt őrzött. A táv Mátraszentimrétől Észak-kelet felé indult, a rajttól párszáz méterre sikerült máris elnézni a Z- jelzést 😏. Miután a kötelező navigációs hibát letudtam, az első ellenőrzőpont felé vettem az irányt, ami az Ágasvári turistaháznál volt. Valamilyen oknál fogva nem vitték fel az útvonalat a hegyre (na nem, mintha hiányzott volna), az itinerre egy X-et kellett írni a pontérintés igazolása gyanánt. Biztos ami biztos, azért nyomtam rá egy OKT-s bélyegzőt is, ha már ott volt. Ágasvár után Észak felé vitt az utam a Szorospataki buszfordulóhoz, itt őrzött pont volt. Már vissza Mátraszentimre felé, Délkeletnek fordulva először a Vörös-kő kilátót értem el (nagyon régen voltam már itt), amire felmászva nem igazán lehetett látni semmit a fák takarása miatt, kéne még vagy 10 méter arra a kilátóra. Persze, még mindig jobb így is, mint a jelen idők 30 centis pénzszivattyúi kilátói 🤣 Vörös-kő után nem sokkal az út mentén volt a következő X-elős ellenőrzőpont, majd néhány kilométer után ismét a rajtban találtam magam.

Frissítés után a második szakaszom a 15-ös táv volt, ezen Kelet felé a Z■ jelzésen indultam. A táv első és egyetlen őrzött ellenőrzőpontja az erdő közepén a P- és Z● jelzések elágazásában volt. Amikor itt voltam érkezett egy csapat túrázó, akik útbaigazítást kértek, a Szorospataki ellenőrzőpontot keresték a 20-as távon, de sajnos valaki félrenagiválta őket, mert épp az ellenkező irányba jöttek, az ellenőrzőponttól légvonalban kb. 6 kilométerre voltak. Nem is próbálták a 20-ast folytatni, inkább visszaindultak Mátraszentimrére 🙁. Én is így tettem, de én a helyes útvonalon, a Z● jelzésen egy rövid kaptatón, majd lankuló emelkedőn, hullámvasúton. Újfent Mátraszentimre következett és az utolsó köztes frissítés.

Utolsónak hagytam a 10-es távot, ez így mentálisan jobban esett, hogy már csak 10 kilométer van hátra. Itt is csak egy ellenőrzőpont volt a Szalajkaházi pihenőnél. Próbáltam már ezt a távot mielőbb letudni, de azért ebben is volt 360 méter szint.

Szokatlan volt, hogy minden táv vége nem lejt, hanem emelkedik, de így legalább a rajtot nem egyből kaptatóval kezdtük, volt ideje a lábaknak bemelegedni. A célban finom, frissen sütött tócsni/lepcsánka/macok várt (a kívánt rész aláhúzandó), ami nagyon jól esett 😊

Útvonal: - klikk ide -

Tovább >>