Peresznyei kulcsosház túranap

Szeptember elején egy hányós, fosós barmoság miatt nem tudtam elmenni az Eger Csillagára, konkrétan a házból sem dugtam ki az orromat, így megörültem, amikor a szervezőtől, Herperger Anitától érkezett egy email, miszerint október 23-ára egy teljesítménytúra jellegű megmozdulást szervez Peresznyei kulcsosház túranap néven. 15 és/vagy 9 kilométeres távokon lehetett indulni Bélapátfaváról, az esemény nevét adó kulcsosháztól. Nem volt konkrét szintidő, csak 16 óráig be kellett érni.

Mind a két távra beneveztem, a túrát a 15-össel kezdtem. A körökön nem volt őrzött ellenőrzőpont, különféle kérdésekre kellett válszt adni az igazoláshoz. A távok között és azok végén a kulcsosháznál lehetett frissíteni. Szóval a 15-öst kezdtem elsőnek, ami a Katonasírok után annyira csábítóan közel vitt a szilvásváradi fátyolvízeséshez, hogy a közeli elágazásnál a S- jelzésen tettem arrafelé egy kitérőt. Nem volt messze, kicsit több, mint 1 kilométerre. Amennyire túrázók nem voltak a környéken a nyirkos őszi délelőtt, úgy a patakban is alig volt víz, a vízesés sem volt annyira látványos, de azért megérte arra kanyarodni. A kis kitérőm mindössze fél órát vett igénybe, szóval bőven belefért.

A Kopasz-réten át Őr-kő felé tartva ismerős kesze-kusza Z- jelzéssel találkoztam, az elágazást is hamar felismertem, ahol a jelzés élesen jobbra felkanyarodik mindenféle iránymutatás nélkül egy keskeny dzsungelösvényen. Őr-kő után még a Bél-kő látogatása volt hátra, majd vissza a rajtba. Frissítés után újra megindultam, megint a Katonasírok felé, de most kicsit más irányba, a Kelemen-széke és a Csortos-tető felé. Részben ezeken a vonalakon hozott nemrég a Sebes Pisztráng Szilvásváradról az Őr-kő felé. A Csortos-tető után a Kelemen-széki sziklaeresz felől közelítettem újra a Katonasírokat, de most nem kellett addig elmenni, a lejtmenet egyenesen a kulcsosházhoz vitt vissza.

Bőven 16 óra előtt beértem, jól esett ez a kis hétközbeni 27 kilométer, ami egyébként nem is volt annyira könnyű, ha azt nézem, hogy az egész túra átlagmeredeksége 9% volt.

Útvonal: - klikk ide -

Tovább >>

Sebes Pisztráng teljesítménytúra

Múlt héten a Sebes Pisztráng 45-ön indultam, ez ismét egy új teljesítménytúra volt az életemben. A bázis Szilvásváradon volt, abban a városban, ahol mindenhol fizetős a parkolás kivéve ott, ahol megállni tilos tábla van. A parkolás 9-19 óráig fizetős minden nap. Reggel negyed 7 körül érkeztem meg, telefonon elindítottam a parkolást (a nezeti mobilfizetéses appal, mert az nem korlátoz be akárhány órára), aztán irány a rajt.

6:30-tól lehetett indulni, egy kisebb tömegrajt alakult ki, így indultunk meg első ellenőrzőpontunk a Csortos-kő felé. A teljesítménytúra még ismeretlen volt, a bejárt út már nem, Szilvásváradról a tavaszi Bükki kilátások túra is ezen az úton vitt fel az Őr-kőre. Most is ez volt az első fő cél, csak tettünk egy kitérőt a Csortos-kő felé. Szóval az első célunk az Őr-kő volt, ugyanis az egész túra szintrajza leegyszerűsítve két hosszú emelkedő-lejtő párosból állt.

A reggeli kissé hűvös idő melegedni kezdett, amint felkelt a Nap, ezen persze a mászás is segített egy kicsit szép tiszta időnk volt, Őr-kőről szép kilátás nyílt. A csúcsról a házat érintve a gerincen vitt tovább az utam, mondhatni a szokásos, Őserdő felé vezető K jelzésen, de itt egy kis Szilvási-kő (a Bükk legmagasabb pontja, 961m) kitérővel. Innen egyenesen végig lefelé, egészen a Stimecz-házi frissítőpontig vittek a már jól ismert ösvények. Frissítés közben épp befutott a Felsőtárkányi kisvonat megannyi nagykabátra öltözött kirándulóval. Néhányan megindultak a ház felé, én meg gyorsan tovább is álltam onnan, megkezdve a második mászókört az Imó-kő, majd a Bánya-hegy felé.

A Bánya-hegyi műúton, a Három-kő felé vezető Z3 indulópontján újabb frissítőpont várt, de nem is akármilyen, jól belakmároztam Nándi palacsintájából, aztán nekiindultm az emelkedő utolsó, már lankásabb szakaszának. Szép kilátás nyílt Három-kőről is, ami kárpótolt a Less Nándin tapasztalt ködfelhő után. Innen már kisebb huplikat leszámítva újra lefelé tartottam Szilvásvárad felé, a célba 16:25-kor érkeztem meg.

Útvonal: - klikk ide -

Tovább >>

Less Nándor emléktúra

Újabb október, újabb Less Nándi túra, ezúttal is a 64 km-es távot választottam. Szombatra szép időt jósoltak és bár reggel volt némi szitálás, a tizenpár fokban pólóban indultam útnak.

Elsőként rajtoltam 6:00-kor, Cserépvárajláig még bőven kellett a fejlámpa, főleg az erdőben. A szitálás szép lassan abbamaradt, állítólag még a Nap is felkelt menet közben. A környező hegyek teteje felhőbe burkolózott, nem volt sok esélye a napos időnek.

Az oszlai tájháznál energiapótlás közben az Ódor tetejét vizslattam, már amennyi látszott belőle. Az alacsony szintű felhők között szép képet lehet majd készíteni fentről - gondolattal tovább is indultam, az Ódort a szokásos módon az Egres felől kellett támadni (először). Már menet közben kiderült (nem az ég), hogy nem lesz itt semmilyen csúcsfotózás, a magasság emelkedésével egyre ködösebbé vált a légkör, szitálással együtt természetesen.

Na, majd a Három-kőről vagy a Tar-kőről már milyen szép lesz a kilátás - gondoltam még ekkor. Hát persze, nem kevésbé volt felhőben ez a terület sem, Három-kőre felérve megláttam egy embercsoport sziluettjét a ködbe veszve, pedig nem is voltak túl messze. Kilátásra nem volt kilátás, így meg sem álltam, az ellenőrzőpont úgyis a Tar-kőn volt, nyilván onnan se lehetett látni semmit, pedig szeretek ott bámészkodni.

Tar-kőről lejövet, úton a második Ódor kör felé itt-ott mintha napsütötte területeket láttam volna a távoli hegyek oldalában, de lehet, hogy csak hallucináltam 😵. A második Ódor kör a PL jelzésű dzsungelen keresztül vitt, már sötétedett, kellett megint a lámpa, már nem volt odafent köd, viszont kilátás sem, más okból.

Az Ódor után még Bükkzsérc mellett a Nyomó hegy volt hátra, majd a cél Cserépfaluban. A távot szintidőn belül, 14:35 alatt abszolváltam, 2 perccel gyorsabb voltam, mint tavaly 😎.

Útvonal: - klikk ide -

Tovább >>